Érték a különbözőség

Neuroharmónia

Beszédindítás... tendencia, vagy probléma a megkésett beszéd?

2021. szeptember 22. - Mariann Kémenes

A beszédprodukció, a kifejező (expresszív) beszéd kezdete tipikus nyelvfejlődés esetén 10-18 hónap közé tehető. Így tehát 18 hónapos korig a beszéd megindulásának késése nem szokatlan. Az enyhébb beszédfejlődés késésénél („late talk”) némi kitolódásra számíthatunk a beszéd kezdetét illetően. A korszerűbb értelmezés szerint a késői beszéd azokat a gyermekeket érintik, akik két éves korukra nem rendelkeznek 50 szavas kifejező szókinccsel.

Megkülönböztetünk beszéd késést és beszéd zavart.

A beszéd késés esetén a gyermek 6-12 hónapos lemaradását akár tökéletesen behozza és felzárkózik a társaihoz. A megkésett beszéd megindulása után, azonban a beszéd tipikus ütemben tud fejlődni és ugyanazokon a szakaszokon mennek végig a gyermekek, mint azon társaik, akiknél időben beindult a beszéd. Az időbeli határokat megkülönböztetik a lányoknál és a fiúknál, de a legfelső határ 2,5 éves korra tehető.

A beszédzavar esetében nem csak időbeli, de strukturális eltérés is mutatkozik, amelynek hátterében az idegrendszer érintettsége áll. Ebben az esetben komplexebb terápiára van szükség (mozgásterápia, logopédia, gyógypedagógiai fejlesztés). A beszéd zavar esetén nem behozható lemaradás keletkezik a gyermek nyelvi fejlődése során. 

Így tehát a megkésett beszédfejlődés az enyhébb forma, melynél időbeli eltérés mutatkozik, amit fejlesztéssel, logopédiai terápiával a megfelelő nyelvi fejlettségi szint elérhető a gyermeknél. A beszédzavar struktúrális eltérés, melynek hátterében idegrendszeri eltérés van ezért ennek fejlesztése komplex beszédindító terápiával történik.

 Hogyan segít a beszédindító terápia

A beszédindító terápia, mint fejlesztő eszköz azoknak a nem,- vagy alig beszélő gyermeket nevelő családoknaknyújt segítséget, amelyekben az érintett gyermekeknek 2,5-3 éves kora után sem indul a beszéde, vagy beszédük közeli környezetük számára is alig érthető. img_8311.JPG

A terápia során szorosan együttműködünk a szülővel azaz a szülő kíséri a gyermeket a terápián. A fejlesztő szakember gyermekközpontú légkört teremt bábokkal, énekelve- mondókázva, mozgás kíséretében vonjuk be őket közös tevékenységekbe. A gyermek szempontjából ez egy közös móka apával-anyával a társakkal és a fejlesztő szakemberrel. A beszédindítás szempontjából viszont ez egy tudatosan felépített fejlesztés, amelyet a szülők otthon is alkalmazva hatékonyabb, eredményesebb fejlesztést érhetnek el. 

Heti kétszer, fél órában vesznek részt a gyermekek a foglalkozásokon kiscsoportos terápiás formában. 

A terápia egy komplex folyamat, melynek célja a beszédindítás és az ehhez szükséges készségek kialakítása, így szerepet kap benne többek között a hallási figyelem, a nagymozgások, a finommotorika fejlesztése, a saját testen, térben való tájékozódás képességeinek fejlesztése, valamint az emlékezetfejlesztés is. A terápia során cselekvésben és cselekedtetésben gondolkodunk és tervezünk, hogy a foglalkozás során felkeltsük és megtartsuk a gyermek figyelmét és kommunikációra, beszédre késztessük.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://neuroharmonia.blog.hu/api/trackback/id/tr5616697468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása