Kedves Zsófia!
Te nem leskelődtél nálunk véletlenül? Biztos, hogy a saját gyerkőcöd volt aki ezt csinált?????
Szóról-szóra ugyan ezt leírhattam volna az én 13 éves 7. osztályos Barnabás fiamra.
Verstanulás????? Hát az valami olyan leírhatalan mumus, amire nincsenek szavak!!!! Annyira, de annyira útálja, hogy kínjában, olyan átköltéseket, és oda nem illő szavakat csempész a sorok közé, hogy lassan ez lesz a legviccesebb időtöltésünk, mert folyton gurulunk a nevetéstől, folynak a könnyeink, akkora poénokat lök csípőből, hogy hihetetlen.
Szóval igen, egy vers tanulás az komoly dolog. Próbálkoztunk mi is már nagyon sok mindennel. Most talán leginkább az a módszer vált be, hogy felosztjuk a verset max. 4 versszakokra. Ezt ki is nyomtatom nagy betűkkel egy külön lapra. Az a feladat, hogy először a verssorok mellé másolja át a verset, soronként, nem kapkodva, hogy írás közben "ragadjon" a fejben, ha más nem, az íráskép. Aztán ha meg van az első vesszak, akkor meg kell fordítani a lapot és az üres hátoldalára fejből kell leírni, a versszakot.
Ezzel a módszerrel alaposabban megragadnak, a régies kifejezések. Nekünk ez egész jól bevált. .........már csak a többi 5-8 tantárgyra kell valami hasonlót kitalálni!
Minden jót kívánok nektek, és jó verstanulást!!!!

Bejegyzés: Életképek az ADHD-s mindennapokból